1.Ok. A vízelvezetés hibái.

A 48 év kivitelezői tapasztalatom és statisztikai kimutatások szerint határozottan kijelenthetem, hogy Magyarországon  az épületsüllyedések leggyakoribb oka a víz.

 

Érdekes módon ez probléma lehet a víz jelenléte vagy annak a hiánya is!  Mit is jelent ez az elsőre érthetetlen mondat?

 

Az utóbbi 10-15  évben Magyarországon nagyon  aszályos évek is voltak.

 

Az éves átlagos csapadékmennyiség körülbelül a fele volt, mint a korábban. Ez a jelenség a mezőgazdaságban jelentős károkat okozott, s a médiában kapott is nyilvánosságot. A károsult gazdák talán még kártérítést is kaptak, ezt nem tudom pontosan.

 

De mit kaptak azok a családok, akiknek a házaik az aszály miatt süllyedtek meg?

 

Semmit, még nyílvánosságot sem.

Miért süllyedtek meg az épületek az aszály miatt?

 

Azért mert a szárazság miatt az egész országban kb. 2-2,5 m mélységig teljesen kiszáradt a talaj, s ez a jelenség, különösen az agyagos talajok esetében erőteljes zsugorodással járt vagyis a talaj más szavakkal összement az épületek alatt.

 A jelenség nem újkeletű, már az 50 évvel ezelőtt kiadott mérnöki szakkönyvek is a vizet jelölik meg az épületsüllyedések legfőbb okaként.

Már a régi szakemberek is erre a következtetésre jutottak több száz eset tanulmányozása után és a saját kivitelezői gyakorlatom közben én is ugyanezt állapítottam meg.

Több kolléga nem fordít erre a problémára elég figyelmet, ami időnként téves diagnózis felállítását eredményezi a süllyedés okának a megállapításában, egyes szakvéleményekben. 

A süllyedés miatt károsodott  épületek 80-90 %-át a víz tette tönkre.

 

Az a víz lehet eső, hólé, szennyvíz, eltörött ivóvíz vezeték, talajvíz vagy rétegvíz. De ezek közül is messze a leggyakoribb ok az esővíz, illetve annak rossz vagy semmilyen elvezetése. Miért pont az esővíz?

Mert évente sokszor esik az eső, ezért ismétlődő, nagy mennyiségű víz keletkezik.

 

Ezen a képen egy régi, eltört azbesztcement szennyvízcső látható, amely eltömődött a falevelekből és sárból keletkezett dugótól.

Az esővíz nem tudott fefolyni a csatornába, visszatorlódott a csőben , s a víz a járda feletti csőbekötésnél, nagy esőknél kiömlött a járdára .

A kiömlő nagy mennyiségű esővíz átszivárgott a járda repedésein, az alap melletti talajba és eláztatta a kövér , agyagos talajt. A víztől az agyag felpuhult, elvesztette a nyomószilárdságát és az hatalmas súlyú. több szintes  épület a saját súlya miatt belenyomódott a megpuhult altalajba és megsüllyedt ezen a részen az épület. 

Ezt a folyamatot kicsit lejjebb egy rajzon is elmagyarázom majd.

A süllyedés miatt az eldugult , merev azbesztcementcső el is törött, mert szétfagyott, így még több víz kerülhetett a talajba az alaptest környékén. Mivel az a nagy vízmennyiség csak a lefolyó környékén jutott a talajba, az épület más részén nem, ezért ott nem keletkezett talaj puhulás és süllyedés.

A most következő videón látható egy hibás esővíz levezető cső, amiből ömlik ki az eső és végig folyik a falon a járdáig.

 

 

Az esővíz elvezetés az egyik legfontosabb feladat egy ház állékonyságának megőrzése érdekében. 

Évente ugye akár 50 alkalommal is eshet az eső, néha hatalmas, özönvíz szerű felhőszakadásként és bizony a klímaváltozás miatt az időjárás egyre szélsőségesebb. 

Miért kell elvezetni a vizet az épülettől? 

Mert az évente sokszor ismétlődő nagy vízmennyiség különben eláztatja az épület környékén a talajt, ami nagyon rossz hatással van az épület alapozása alatti teherhordó talajrétegekre.

A szemcsés (homokos) talajokból kimosódnak a nagyon finom talajszemcsék és a mélyebb rétegekbe távoznak , a kötött (agyagos) talajokat pedig felpuhítja, eláztatja a víz.

A szemcsés talajoknál ez talajszerkezet lazulást, a kötött talajoknál pedig nyomószilárdság elvesztést okoz, végül is mindegy, mindkét esetben az épület a saját súlya miatt belesüllyed a lazább vagy puhább talajba. Így jön létre a süllyedés, majd ezt követően a repedések.

Ha mindenhová egyforma mennyiségű víz szivárogna a talajba, akkor ez a süllyedés minden ponton ugyanannyi lenne, észre sem venné senki, de gond ott van, hogy ha a lefolyó csöveken az összegyűjtott vízmennyiség (gyakran 40-50 m2 tetőfelületről, akár 4-5 m3 is lezúdulhat fél óra alatt) egy kis területen (a lefolyó mellett) szivárog be a talajba.

Ilyenkor jön létre az egyenlőtlen süllyedés, majd ennek következtében az alap és falrepedés. Az a rész, amelybe sok víz szivárog be, az jobban süllyed, mint az a rész, ahová alig jut víz.

Az egyik rész süllyedne, a másik nem akar vele együtt süllyedni a kevesebb víz miat, így egy idő után a két rész között a húzás miatt elreped a szerkezet. Mégpedig pontosan merőlegesen a húzási irányra.

A repedésre merőleges irány mindig a süllyedési helyet mutatja meg. Ez fizika.

Rendben, mondhatná valaki, de hogy jut el a víz az alap alatti teherhordó talajhoz, hiszen van általában járda meg esővíz elvezető csatorna, nem igaz?

Gyakran nincs se eresz se járda, nem is goldolnák, hogy milyen sok helyen hiányzik és ha van is mondjuk járda. az gyakran repedezett töredezett, a réseken könnyen átszivárog a víz.

Főleg ha a beton járdát a divat kedvéért viacolor jellegű burkolatra (homokkal kitöltött hézagos burkolat) cserélték.

A következő ábrákat nézve minden érthető lesz, hogyan történik mindez.

Az ábrán az látható hogy a víz valahol mindig utat talál magának, nem lehet rajta kifogni. 

Van egy fontos szabály: a víz mindig lefelé folyik ( a gravitáció miatt ettől még a drén cső esetében sem tér el). Ennyit kell tudni a vízről, de ezt még a víz is tudja.

Mivel a víz mindig lefelé igyekszik, ezért a talajba jutva függőlegesen szivárog lefelé. Ettől a "szokásától" csak akkor tér el, ha eltérítik vagy akadályozzák. Egy ilyen eltérítés lenne pl. a jó, hézag mentes járda (nem viacolor!), ha a dilatációs hézagok és a fal melletti hézag is bitumennel ki van tömítve.

Vagy eltérítés lehet lent a mélyben egy vízzáró, kövér agyagréteg, amelynek a felületén, a réteg lejtésétől függően valamilyen irányban keresztbe szivárog a víz, mivel nem tud beleszivárogni.

De mondjuk egy kis kék nyíl (amit egyes szakemberek berajzolnak pl. a dréncső szerkezeti csomóponti rajzába, a cső mellé és odaírják, hogy az a cső felé szivárgó víz) nem fog oldal irányban szivárogni, a kék  nyíl nem fogja eltéríteni a vizet az eredeti szándékától,csak a vízzáró réteg, csak az tudja megakadályozni a vizet abban,  hogy kövesse a gravitáció szabályát. De erről majd később kifejtem a véleményem a drénezéssel kapcsolatban.

Az látható a rajzon, hogy az épület alapjának az alsó éleitől meghúzott kb. 45 fokos ferde síkok által határolt talajtömbnek adja át az alap az épület terheit (piros szaggatott vonallal jelölve).

Természetesen ez a 45 fok , ez csak egy általános, közelítő becslés, talaj fajtáktól függően más és más, akár méterenként is változhat, de az biztos, hogy valahogy a terhelés átadódik a mélyebb, szélesebb  talajtömbnek, különben elsüllyedne a talajban az épület. 

Az új építési épületeknél a süllyedés  nagyobb része pár év alatt lezajlik, ez egy normális jelenség, mindenhol egyforma a mértéke így nem is látszik, nem venni észre (csak esetleg a járda és az épület között keletkező résnél) , az alap alatti felsőbb rétegekben a süllyedés nagyobb és ahogy növekszik ennek a teherviselő talajtömbnek a szélessége, úgy lesz egyre kisebb a süllyedés mértéke, amíg a legalsó nagyon széles rétegnél már nincs tömörödés, tehát megáll a süllyedés.

Na ennek a teherhordó talajtömbnek, ennek a csonka kúpnak főleg a külső részét éri el a lefelé szivárgó víz (belülre nem nagyon jut víz, legfeljebb egy ettől független csőtöréskor), az lazul vagy puhul meg.

Ha ezt a nagyon fontos talajrészt víz éri és fellazul vagy megpuhul, akkor az alaptest, rajta az épület súllyával egyszerűen belenyomódik a talajba, sőt kis mértékben még el is fordul kifelé, mivel a belső része alatt pedig még kemény talaj van.

Remélem nem volt nagyon hosszú és bonyolult, mert most jön a lényeg!!

De azt már a következő oldalon (1.b) olvashatja el a kedves olvasó, mert túl hosszú lenne ez az oldal és úgysem  fogja végig olvasni senki.

Ha az eddigiek alapján lenne kérdése, valami nem érthető, kérem keressen meg valamelyik ekérhetőségemen és igyekszem a lehető leggyorsabban választ adni Önnek.

 

Kőrösi István okl. szerkezetépítő mérnök   

Mobil:     06-20-9 764 581            

E-mail: korosigeoterv@gmail.com 

Egy másik weboldalam, sokkal több információval, képekkel, videókkal, rajzokkal: www.epuletrepedesszakertesjavitas.hu

YouTube csatornám: Repedések, Kőrösi István statikus mérnök kivitelező              

A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is az E-mail-jeimet.

Minden felmerülő kérdésre részletes magyarázatot és választ adok, ami azért telefonon lenne a leggyorsabb.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

---

Oldal: 1.ok. Vízelvezetési hiba
Épületrepedések zárása, süllyedések megállítása, sajtolt mikrocölöpözéssel - © 2008 - 2024 - epuletrepedessullyedes.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat