|
Mikor lehet javasolni az utólagos, szakaszos, kézi aláalapozást?
Általában olyan esetekben, amikor egy meglévő alapozási síkot valamilyen okból mélyebbre kell levinni pl. pince padló süllyesztés vagy nem elég mély alapozásnál a fagyhatár elérése érdekében esetleg emelet-tetőtér beépítés esetén a teherbírás növelése miatt mondjuk szélesebb, mélyebb alaptestre van szükség.
Süllyedés esetében inkább a sajtolt mikrocölöpözést javaslom!
Bizonyos esetekben miért célravezető az utólagos aláalapozás?
Kérdezheti rögtön mindenki.
Több indokot is fel tudok sorolni:.
1., Minden talajfajta esetében alkalmazható , ellentétben pl. egy talaj injektálással, amely kötött (pl. kövér agyag) talajok esetében nem elég hatékony.
2., Az aláalapozással a szokásos alapozási mélységhez képest sokkal mélyebbre kerül az alapozási sík, ami kedvező sok szempontból:
- a mélységgel növekszik a talaj teherbírása
- az épület egyenletes, természetes süllyedése időben lelassul (minden épület süllyed az idő függvényében, ez egy természetes folyamat, s nincs belőle semmi probléma, ha az az épület minden pontján azonos mértékű).
Repedések általában a nem egyenletes süllyedés esetén keletkeznek, pl. esővíz kimossa a talajt az alap alól valahol.
- a csapadékvíz lejutása az alapozási síkig nehezebbé válik, mivel mélyebbre kerül.
- a nedvességre érzékeny alaptest alatti agyagos talajok nem kapnak annyi vizet, mivel mélyebbre kerül az alaptest alsó síkja és így nincs állandó változásban a talaj, nincs duzzadás vagy kiszáradás ,talaj repedések, ami legtöbb esetben felelős a későbbi szerkezeti repedésekért.
3., Az aláalapozás során a munkába vett meglévő alapszakasz teljes feltárása megtörténik , így láthatóvá válik az alaptestek állapota vagy az esetleges repedései, s az aláalapozással együtt ezek a repedések is kijavíthatóak.
4., Az aláalapozás során feltáródnak az esetleges káros üregek, kimosódások, gyökerek, rossz, laza visszatöltések, s megszüntethetőek lesznek, elkerülve a későbbi károkat.
Megjegyzem, hogy a munkáink során egyébként nagyon ritkán találkoztunk ilyen szemmel is észrevehető üregekkel, résekkel, kimosódásokkal. Nagyon sok szakember úgy gondolja, hogy a süllyedések oka az alap alatt a víz miatt keletkezett üregek, rések. De a legtöbbször nem találni ilyeneket a megsüllyedt alapok alatt.
Hát akkor mégis miért süllyednek mégis az épületek, kérdezhetnék sokan?
A válasz: agyagos talajok esetében az agyag megpuhulása,s ezáltal a nyomószilárdság elvesztése a különböző eredetű víz hatására, a szemcsés talajok (pl. homokos talajok) esetében pedig a nagyon finom szemcsék kimosódása miatti talajszerkezet lazulás.
5., Az aláalapozással létrehozott alaptest - köszönhetően az általam kifejlesztett vasalási módszernek - végigmenő, folyamatos vasalással fog rendelkezni, pótolva ezt a korábban esetleg nem elkészített fontos szerkezeti elemet.
Megjegyzem, hogy az alaptestek vasalása nem kötelező, nincs ilyen előírás, de ha van vasalás az alaptestben, akkor az egészen biztosan nehezebben fog elrepedni , eltörni egy süllyedés esetében.
6., A vasalás miatt a szakaszosan elvégzett munka ellenére nagy teherbírású, folyamatos, talpgerenda jellegű alaptest jön létre, komoly mélységű alapozási síkkal.
|
