1.b. Milyen módszerrel  lehet a víz okozta süllyedést megállítani, az épületet stabilizálni?

Ha elfogadjuk az érvelést és a fizika törvényeit, akkor rögtön kiderül, hogy bizonyos alap megerősítési próbálkozások miért nem jók, miért nem állítják meg a süllyedést, ha az esővíz okozta azt.

Azt nem állítom, hogy semmire nem jók, valamennyire lassítják a folyamatot, de nem tudják megállítani.

Nézzük a következő ábrát!

1. jelű kocka az ábránkon. 

Utólagos melléalapozás? 

Azért készítik sokan, hogy megakadályozzák a gyakran szemmel is látható alap kifordulást vagy ahogy sokan, főleg kőműves vállalkozók fogalmaznak, "az alap dőlést". 

De ezzel nem tudják megállítani a süllyedést, mivel ez a szerkezet az alapsík feletti erősen átázott talajban van, úgy hogy még alatta is ilyen a talaj. 

Ha sikerül is a két alaptest között stabil, teherhordó kapcsolatot készíteni (szerintem általában nem sikerül, mert elnyíródik) akkor legalább növekszik az alaptest alsó szélessége, csökken a süllyedés üteme, de nem áll meg, mert alatta rossz talaj van.

2.jelú kocka az ábránkon. 

Utólagos, szakaszos aláalapozás?

Majdnem ugyanaz a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az alapozási sík mélyebbre kerül, ott már kisebb a süllyedés mértéke, de még így is maradhat alatta rossz talaj, különösen akkor, ha csak 30-40 cm-t alapoznak alá (nem is tudom hogy tud valaki 30 cm helyen dolgozni, ásni, vasalni, betonozni, mégis látok ilyen "megerősítési terveket").

Elrendelnek, beterveznek aláalapozást a meglévő alap. az altalaj ismerete, feltárása nélkül. Honnan tudják milyen mély lesz jó? 

Az aláalapozás egyébként hasznos megoldás, de én jó szívvel csak pince belmagasság növelésnél ajánlom, amikor úgy  szeretnék a pince belmagasságát megnövelni, hogy a padlóból kiemelik 40-50 cm mélységben a talajt. De ilyenkor legtöbbször már az alaptest alsó síkja alá kell leásni, ami még rövid időre is nagyon veszélyes dolog lenne az esetleges, alap alatti talaj törés, kitüremkedés. leomlás miatt.

Ezért nem szabad egy ilyen beavatkozást úgy kezdeni, hogy a teljes megerősítendó vagy alábetonozandó szakasznál egyben kiemelik a földet. Az alap aljáig ki szabad ásni, de alá csak kis szakaszokban, de gyakran láttam olyant, hogy a hajam (kevés van már, az ilyen dolgok miatt) égnek állt, amikor megláttam, hogy vagy fél méter mélységben kiemelték  a talajt  az alap mellett,  az alapsík alatt leásva, a teljes alap hosszon. Csak a csoda miatt nem omlott le az egész fal, pedig még a nap is odatűzött az alap alatti védtelen földtömegre, s már kezdett berepedezni, zsugorodni, kiperegni.

Idén 2023-ban, egy nagyon drága budai villa felújítása, átalakítása közben hívtak ki, hogy nézzem meg és véleményezzem a szükséges alap megrősítési helyeket. Na ott tettek ilyent legutóbb és végül az általam javasolt sajtolt mikrocölöpözést nem kérték, anyagi okokból....Egyelőre!

Így nézett ki az a teljes falhosszon kiemelt munkagödör, mint ahogy  alul látható a képen. Borzasztó volt még nézni is. 

Főleg annak aki látott már ilyen esetben leomlott épületet vagy falat.

Elkezdték kivül is, belül is aláásni, úgy hogy több folyóméter hosszon jóval az alapsík alá leástak.

Ezzel a jelenséggel kapcsolatban készítettem egy kis szemléltető videót is,  egy kis  kisérletet, hogy mi történik egy olyan talajjal, amely felülről terhelést kap úgy, hogy közben elveszik mellőle az oldaltámasztást (mint amikor teljes hosszon alá vagy melléásnak), a mellette lévő talajtömeget.

Ezt nevezik a geotechnikai (régebben talajmechanikainak hívták őket) szakemberek talajtörésnek.

A videó megtekinthető a www.epuletrepedesszakertesjavitas.hu címalatti másik honlapomon is a videók között.

Vagy a YouTube videók oldalamon a  "Talajtörés veszélyének bemutatása egy kis kisérleten" cím alatt. 

Tehát utólagos aláalapozáskor szakaszos alábetonozással lehet pótolni a hiányzó alaptest mélységet., de csak mindig egy kis (kb. 1 m hosszú) szakasznál szabad ténylegesen a meglévő alalpozási sík alá le és beásni, majd annak elkészűlte után legalább 3 m kihagyásával szabad egy következő szakaszt munkába venni, ki és aláásni. 

Hogyan lehetséges az, hogy megnéz valaki, egy szakember, egy megsüllyedt épületet és magabiztosan kijelenti, hogy 70 vagy 80 cm-t alá kell alapozni?

Honnan tudja, hogy pont annyit? A fenti ábra alapján jogos a kérdésem.

Főleg ha még egy alap feltárást sem csináltat és még a talaj rétegekről sincs semmi információja.

Aki ilyent állít határozottan különösebb vizsgálódás vagy a talajszerkezet ismertének hiányában, az csak találgat és egyáltalán nem biztos, hogy el fogja találni.

Ha ilyen kijelentést tesz Önöknek egy vállalkozó, minden előkészítő munka vagy feltárás nélkül, akkor kérdezzék meg ugyanezt. Honnan tudja? Azt a választ nem szabad elfogadni, hogy ennyi vagy annyi elég szokott lenni.

A megrendelő sok esetben pedig ezt elhiszi, elfogadva a találgatást elkészíti vagy elkészíttteti ezt az alapmegerősítési megoldást, ezekkel a méretekkel és nem érti pár év múlva, hogy miért repedt meg újra a háza.

Hát azért süllyed meg, mert nem volt jó a tippelés, még mélyebbre kellett volna lemenni az új alapozási síkkal.

De azt senki nem tudja megmondani, hogy meddig kellett volna lemenni, meg már késő bánat, az a munka már elkészült és ki lett fizetve. Ilyenkor újra neki kell fogni, rossz esetben újabb milliókért.

Most itt jön logikailag a sajtolt mikrocölöpözés, mint a végleges és megbízható megoldás.

4. számú jellel jelzett megoldás a magyarázó ábrán.

Az indoklást, a magyarázatot megtalálják a "Miért a sajtolt mikrocölöpözés ?" című menűpont alatt . Vagy a másik részletesebb honlapomon. (www.epuletrepedesszakertesjevitas.hu)

Röviden összefoglalva a lényeget: a sajtolt mikrocölöp mindig megtalálja a teherhordó réteget a sajtolás közben és "szól" is ilyenkor, olyan módon szól hozzám, hogy erre a megtalált mélységű teherhordó rétegre támaszkodva elkezdi felemelni az épületet és a repedéseket összezárja. 

Ha a cölöp elkezdi visszaemelni az épületet a süllyedés előtti helyzetbe, akkor érte el a teherhordó talajt.

3.jelű helyek a kis rajzon.

Talaj stabilizálás, talaj injektálás? Még nem láttam ilyent készítés közben, de a leírásuk alapján átfúrják időnként ferdén az alapot és így juttatják le az alap alatti talajba az injektáló anyagot. S teszik mindezt évente sok száz épületnél.

Talaj és alapfeltárás nélkül, bármilyen alapnál, bármilyen talajban.

Nekem ez ott tűnik problémásnak, hogy nem tudják milyen a meglévő alap, milyen mély, miből van.

Nem mindegy, hogy egy 80 cm mély betonalapba fúrok le egy bizonyos szögben vagy egy 2 m mély kőalapba (mondjuk munka közben erre biztos rájönnek, mert hosszabb fúró kell).

Ha ilyen mély alapot találnak, akkor van esély arra, hogy a fúrás nem alul, hanem az alap mögött lyukad ki. És akkor injektálják a belső, nem felpuhult talajtömeget. Azt ami egyébként kemény és teherbíró.

Kizárt dolog, hogy az az anyag lemegy az alap alá, megkerüli és felmegy a külső , megpuhult talajba. Miért menne felfelé és oldalt? Gravitáció.

Van más gond is, a talaj. Nem mindegy, hogy szemcsés vagy kötött talajban készül.

Sok száz munkagödröt kiástunk és az a tapasztalatom, hogy a megsüllyedt épületeknél nem nagyon vannak üregek, rések, kimosódások, az alap aláásásaink során szinte soha nem találunk ilyesmit, nincs mit kitölteni!!

Pedig ez ennek a technológiának a fő érve! Hogy kitöltik az alap alatti üregeket és megállítják a süllyedést.

Ha nincs üreg, akkor az agyagba pedig egyébként sem lehet beleinjektálni semmit, az olyan tömör.     

Akkor találkoztunk üregekkel, ha mondjuk szennyvízcső törés volt és a cső melletti lazább talajban tud oldalirányban is áramlani a víz. Ilyenkor van talaj kimosódás, üregesedés vagy esetleg még talajvízszint leszíváskor vagy félig alápincézett épületnél, a pincefal melletti nagyon laza, visszatöltött talajban.

Ha az eddigiek alapján lenne kérdése, valami nem érthető, kérem keressen meg valamelyik elérhetőségemen és igyekszem a lehető leggyorsabban választ adni Önnek.

 

Kőrösi István okl. szerkezetépítő mérnök   

Mobil:     06-20-9 764 581            

E-mail: korosigeoterv@gmail.com 

Egy másik weboldalam, sokkal több információval, képekkel, videókkal, rajzokkal: 

www.epuletrepedesszakertesjavitas.hu

YouTube csatornám: Repedések, Kőrösi István statikus mérnök kivitelező              

A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is az E-mail-jeimet.

Minden felmerülő kérdésre részletes magyarázatot és választ adok, ami azért telefonon lenne a leggyorsabb.

---

 

Oldal: 1.b. Milyen módszerrel javítható a víz okozta süllyedés?
Épületrepedések zárása, süllyedések megállítása, sajtolt mikrocölöpözéssel - © 2008 - 2024 - epuletrepedessullyedes.hupont.hu

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat