1., Mitől rossz egy alapozás és az miért okoz süllyedést?
Minden épületet a talaj tart, azon áll, de az épület terheit a talajnak az alapok adják át.
Ezért ha az alapok rosszul vannak megtervezve vagy megépítve akkor azok nem fogják tudni megtartani és átadni a talajnak a ránehezedő terheléseket, az épület súlyát.
Ezért nagyon nem mindegy, hogy azok hogyan készülnek el.
1.a., Például alapozási hiba lehet az, ha nem elég mély az alap, esetleg még a fagyhatárt sem éri el a mélysége.
Mi az a fagyhatár és az miért fontos?
A Magyar Szabvány (régebben MSZ, ma már Eurocod)) szerint szemcsés vagy ismertebb nevén a homokos) talajoknál minimum 80 cm , kötött vagy agyagos talajoknál pedig minimum 1,0 m mély alapozás szükséges a fagyhatári szabály betartásához Miért van ez az előírás?
Azért, mert például egy két hónapig tartó -20 fokos hidegben a talaj -70 cm mélységig megfagy. Ez miért baj?
Azért, mert ha megfagy a talaj, akkor a fagy miatt a talaj megduzzad, kitágul és a duzzadás pedig felemeli az épületet, ami repedéseket fog okozni.
Tavasszal lezajlik a fordított folyamat, kiolvad a talajés az épület visszasüllyed. S ez le-fel mozgás tönkreteszi a falakat, alapokat.
Van más probléma is egy kis alapmélységnél. Nagy az esély, hogy ott még akkor laza, kis teherbírású talaj van az épület alatt, ami gyors kezdeti sűllyedéseket okoz közvetlen az építés után.
Új épület építése esetén ezért javasolt előzetesen a talajmechanikai vizsgálat, amely meg tudja állapítani, hogy milyen mély alapozást tervezzenek.
Meglévő épületnél már nem marad más lehetőség, mint valamilyen módszerrel utólagosan le kell vinni az alapozási síkot a teherhordó talajig, de legalább a fagyhatár alá.
Ez lehet utólagos szakaszos aláalapozás vagy mikrocölöpözés.
Az utóbbi a sokkal jobb megoldás, mert a lesajtolt mikrocölöpök ha elérik a teherhordó talajt, akkor adnak visszajelzést erről. De erről majd részletesebben lehet tájékozódni a sajtolt mikrocölöpözés leírásában más oldalamon.
1.b., Az is lehet alapozási hiba, ha rossz minőségű anyagokból építik meg (pl.gyenge minőségű tégla, esetleg gyenge habarccsal elkészítve vagy laza, habarcs nélkül, homokba rakott kőalap vagy nagyon gyenge minőségű beton alap, kő vagy tégla darabokkal "dúsítva" , amit úsztatott betonnak tituláltak régen).
Mivel az alapok a talajban vannak, gyakran nedves környezetben, ahol akár kifagyás akár egy agresszív talajvíz is megtámadhatja az alapot, úgy hogy nem is látjuk, nem is tudunk róla, ezért a túl gyenge szerkezetek kifagyhatnak, kipereghetnek, szétmálhatnak.
Mindegy melyik következik be, csökken az alap keresztmetszete, ami miatt megnövekszik az alap alatti talaj egységnyi felületére (pl. 1 cm2, 1 m2) jutó terhelés. Ha ez bekövetkezik, akkor a nagyobb nyomás miatt a talaj jobban összenyomódik, mint korábban és bekövetkezik egy káros mértékű süllyedés.
Ha ez a keresztmetszet csökkenés nem mindenhol azonos (változó az alap minősége) , akkor a süllyedések sem lesznek azonosak és bekövetkezik az egyenlőtlen süllyedés, ami mindig fal és alap repedések megjelenéséhez vezet.
Itt látható egy példa arra, hogy egy alap vagy lábazat milyen mértékben tud tönkremenni.
Az épület teljes végfala így néz ki és meg is billent az egész és több centis repedések keletkeztek közben.
2., Feltöltött talajon történő alapozás.
Fontos tudnivaló : feltöltött talajra tilos bármilyen épületet építeni, de még gépkocsi beállót, járdát , lépcsőt vagy teraszt sem !!
Már várom a hozzászólásokat, hogy az autópályákat vagy a csomópontokat gyakran feltöltésre építik, ha olyanok a terepviszonyok.
Igen. Épül, de nem olyan gépekkel, mint egy lakóépületet. Egészen más gépekkel, nagy súlyú úthengerekkel építkeznek és a feltöltést sem akármiből készítik el. Na meg az autópályáknak teljesen más a terhelés elosztása (nagyjából egyenletes a teljes felületén).
Egy épületnél a terhelést sáv vagy néha lemezalapok közvetítik a súlyt a talajnak (40-60 cm szélességben) , a terhelése is változó, akár alaponként, nem úgy mint az utaknál , nem egy kiterjedt, nagy felület mentén.
Az épület részegységei is lehetnek különböző súlyúak, akár szintenként is és végül lakóépületeknél maximum egy tömörítő béka van a munkahelyen vagy a kőműves tömörítés, lábbal. Vagy semmiféle tömörítés nem történik.
A feltöltés pedig általában a helyben kitermelt talajból lesz, ami sok féle lehet, olyan is ami alkalmatlan feltöltéshez vagy esetleg törmelék és szemét.
Itt van az utóbbira rögtön egy példa, egy budafoki háznál, amiről mindjárt írok is bővebben.
Az alap alatti teherhordó talaj helyett építési törmelék volt található. Az épület ilyen és hasonló anyagú több méter vastag feltöltésre épült rá.
Elképesztő felelőtlenség!
Az útépítéseknél úthengerekkel is csak maximum 90-95%-os tömörségűre lehet tömöríteni a feltöltést , egy gondosan tömörített feltöltést.
Mit is jelent ez a tömörségi százalék? A 90 % talajtömörség azt jelenti, hogy a talajszemcsék között maradt 10 % hézag, pici rések. Ezt hívják hézagtényezőnek.
Ez a 10 % hézagtényező azt jelenti, hogy egy 50 cm-es feltöltés a későbbi években még 5 cm-t fog utótömörödni.
Egy 3 m-es feltöltés (pl. pince építés mellett) pedig 30 cm-t !! Ha ez csak a saját súlya miatt fog később utótömörödni, akkor ez pár ezer évig is eltarthat, s akkor lesz majd ugyanolyan tömör, mint a környezete. De gondolom ez minket nem nagyon érint.
Viszont, ha ez az utótömörödés egy ráépített épület súlya miatt indul meg, akkor ez sokkal gyorsabban, akár pár hónapon belül is megtörténhet. Ez viszont már minket is érint és az épületet is.
El lehet képzelni, hogy egy 5-10 cm-es süllyedés egy újonan megépített épületnél micsoda károkat okozhat, főleg ha az nem egyszerű kockaház, hanem összetettebb alaprajzú, több szintes épület.
Két éve volt egy ilyen esetünk Budafokon, ahol egy völgyet töltöttek fel korábban kb. 1-5 m közötti változó mélységben. Azután erre ráépítettek egy tégla épületet, de szerencsére nem vasbeton, hanem fafödémmel, így viszonlag kis súlyú volt.
Egy év alatt, a legnagyobb feltöltési pontján 8 cm-t (!!!) süllyedt meg . Egy új épület. Borzasztó volt még nézni is, nemhogy benne lakni, mert benne laktak, minden pénzüket erre a házra költötték.
Azt mondani sem kell, hogy ilyen előzmények után a kivitelező egyéb gaztetteket is elkövetett, de azok már csak akkor derültek ki amikor nekifogtunk a megerősítési munkáknak, sajtolt mikrocölöpözéssel.
Csak egy példa a húzásaira, ez éppen elég lesz a szemléltetésre.
Valamit gyaníthatott a tervező, mert elrendelte 4 db vasbeton cölöppel a sávalap alátámasztását. hogy a feltöltést áthidalja.
Erre ez a "nagyszerű" kivitelező munkagéppel ásott 4 gödröt és elásta a 4 db előre legyártott cölöpöt, majd betemette. Cölöpöket (amelyek a talajnak a terhelés nagy részét a cölöp köpeny külső felülete és a talajszemcsék közötti surlódással adja át) , elásta. Megáll az ész.
Az, hogy milyen volt a sávalap minősége (régi bakancs, fazekak benne) és milyen volt a cölöp és a sávalap közötti kapcsolat (üregek és rozsdásodó vasalás), arról már nem is beszélek, mert ehhez képest az apróság volt.
Egy kép jobb oldalt alul a sávalap és az elásott cölöp találkozásáról. Nem is ér össze a kettő. Néhány, már korroziónak indult betonvasra támaszkodott az épület sávalapja.
Na végül több hónapi munkával és 24 db sajtolt mikrocölöppel sikerült megállítani sőt visszaemelni (6 cm-t sikerült megemelni) az épület megsüllyedt részét . Azóta is bent laknak a tulajdonosok és megnyugodhattak.
A 24 db cölöp közül az egyik látható a jobb oldali képen, amelyet az elásott cölöp mellet sajtoltunk le. Hogy tartsa is valami az épületet.
Hálájuk jeleként készíttettek egy iparművésszel egy gyönyörű üvegplasztikát, ráírva, hogy "CÖLÖP DÍJ". Ennél nagyobb elismerést nem kaptam még a munkámért. Íme a cölöp díjam.A bal oldali képen látható, ahogy a sávalapot és persze ezzel együtt a házat is megemeltük, ami az alap és az alatta lévő talaj közötti több cm-es résen látszik. Végül a legnagyobb emelés 6 cm volt. Ott a repedések is bezáródtak.
Szóval ezért nem szabad épületet, vagy bármilyen szerkezetet feltöltésre építeni, mert akkor ilyen és hasonló horror történetek lesznek.
Persze van olyan eset, amikor nem lehet az ilyen körülményeket elkerülni, de akkor megfelelő ellenintézkedéseket kell tenni, hogy ne süllyedjen meg később az épület. Pl. lemezalapra, cölöpökre épített talpgerenda rendszerre vagy egyéb mélyalapozási módszerekkel elkészíteni az alapozást. Persze ezek rendkívül költséges megoldások, de léteznek és képzett mérnökök tudják is ezeket alkalmazni, betervezni.
Ilyen esetekben mindig nagyon fontos, hogy az építkezést egy nagyon tapasztalt, szigorú műszaki ellenőr ellenőrizze, aki a megrendelő érdekeit képviseli és hogy ne fordulhasson elő olyan felelőtlen kivitelezés , mint amiről írtam.
Persze ha már megépült egy feltöltésre a háza, akkor nincs mit tenni, kérem keressen fel a megadott elérhetőségeim egyikén, s igyekszünk minél előbb segíteni .
Az általunk alkalmazott sajtolt mikrocölöpözéssel számos ilyen esetben tudtuk a megsüllyedt, megrepedezett épületeket megmenteni, stabilizáni.
Erre példa korábban ismertetett budafolki ház, de a címoldalon látható eset is hasonló volt.
Ha esetleg találkozunk, akkor majd megmutatom a "Cölöp díjamat".
Ha szeretne kapcsolatba lépni velem, akkor legalább az elérhetőségét mindenképpen adja meg kérem, hogy minél előbb felhívhassam Önt!
Ha nem adja meg a telefonszámát vagy az E-mail címét, akkor nem tudom visszahívni vagy válaszolni. Sokan gyakran csak a lakcímet adják meg, de a mai internetes világban a levelezés már nagyon ritka és persze sokkal lassabb is úgy a kapcsolatfelvétel.
A kapcsolat felvétel gyakran néhány órán belül is megtörténhet, mivel sokszor megnézem napközben is az E-mail-jeimet.
Ha képeket is tud vagy szeretne küldeni, akkor kérem inkább egy E-mailt szíveskedjen küldeni.
A sok és jó fénykép felgyorsítja a probléma megoldását, segít abban, hogy már a tárgyalásunk első fázisában esetleg meg tudjam mondani a süllyedés, a repedések lehetséges okát, az esetleges javítási technológia kiválasztását, vagy akár egy első költségbecslést. Ha felhívnak telefonon, akkor elmondom szívesen, hogy milyen fontos fényképek szükségesek a probléma pontos megismeréséhez. A repedések helye, iránya, száma sok információt elmond annak, aki ismeri a természetüket
Ha nincs ideje vagy lehetősége egy E-mailt megírni , akkor kérem hívjon fel
Mobil: 06-20-9 764581
E-mail: korosigeoterv@gmail.com
Youtube csatornám: (51) Repedések,Kőrösi István statikus mérnök kivitelező - YouTube